Neurológia

Mi is a stroke?

A stroke szó jelentése angolul ütés. Összefoglalva így nevezzük azokat az agyi érkatasztrófákat, melyek az agy vérellátásának zavara miatt az agyban létrejövő működészavarok. Ma már a köznapi nyelvben is használjuk a stroke kifejezést, ami a szélütés, agyérgörcs, gutaütés szinonimája.

Két fő típusa ismert:

Iszkémiás stroke.

Ez esetben az agy bizonyos területét tápláló verőér záródik el. A keringési zavar következtében az adott területen az agysejtek nem jutnak megfelelő oxigén-, valamint tápanyagellátáshoz és rövid időn belül elhalnak. Az elhalt agysejtek körüli terület is átmenetileg sérül, ez idejében elkezdett kezeléssel megmenthető. A stroke esetek 80-85% -a iszkémiás. Az érelzáródást okozhatja helyben –általában érelmeszesedés talaján - kialakult szűkület, illetve máshonnan odasodródott vérrög. A vérrög elsősorban a szívüregekből kerülhet a véráramba – szívritmuszavar (pitvarfibrilláció) talaján vagy szívinfarktus, szívelégtelenség után.

Vérzéses stroke.

Agyállományi vérzés történik, ha az agyat ellátó verőér megreped és vérömleny keletkezik a koponyán belül. Ez az agy adott területét roncsolja, illetve nyomást gyakorol a környezetére. Az esetek 20%-át teszi ki a vérzéses stroke. Ez általában súlyosabb kimenetelű.

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok a fejlett országokban, a szívbetegségek és a rosszindulatú daganatok után.

A maradandó rokkantság vezető oka. Bármely életkorban előfordulhat, de 45 év fölött válik egyre gyakoribbá. A rizikófaktorok a különböző korcsoportokban eltérőek. A szélütés hirtelen, váratlanul kezdődik, általában a reggeli-délelőtti órákban. A tünetek gyorsan kifejlődnek, de a javulás lassú, akár hónapokig tartó folyamat. A stroke-on átesett betegek megközelítőleg 50%-a munkaképtelenné válik, 30-40%-uk a mindennapi életvitelben is segítségre szorul.

A stroke tünetei

Az agyi érkatasztrófák tünetei attól függnek, hogy mely agyterületet érintett. Enyhébb esetben a tünetek 24 órán belül megszűnnek. Ezt nevezzük átmeneti keringési zavarnak. Ez egy komolyan veendő figyelmeztető jel, mindenképpen orvosi vizsgálat, kivizsgálás szükséges. Súlyosabb esetben az agyállomány adott része végleges károsodást szenved és tartós maradványtünetek alakulhatnak ki.

Jelentkezhet:

• átmeneti látásvesztés az egyik szemen
• kettőslátás
• látótérkiesés
• beszédzavar (zavar a szavak formálásában és/vagy a beszédmegértésben)
• szédülés, mozgáskoordinációs zavar, hányinger, hányás
• nyelészavar
• hirtelen kezdődő, erős fejájás
• féloldali végtaggyengeség, bénulás, zsibbadás
• az arc egyik felének elhúzódása
• eszméletvesztés

Amennyiben ilyen tüneteket észlel, azonnal forduljon orvoshoz! Ezen tüneteket azonban nem csak stroke okozhatja, elkülönítésük neurológus feladata.

Rizikófaktorok

A betegség kialakulásában sok rizikófaktor játszik szerepet. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

Befolyásolható tényezők:

• magas vérnyomás
• szívbetegségek
• dohányzás
• cukorbetegség
• magas vérzsírok
• elhízás

Nem befolyásolható tényezők:

• kor
• nem (férfiaknál gyakoribb)
• rassz
• családi halmozódás

Különböző életkorokban eltérőek a hajlamosító tényezők. Felnőttkorban az első helyen áll a magas vérnyomás és a szívbetegség, különösen a pitvarfibrilláció. Ez a szív pitvari izmainak szabálytalan rángása, mely miatt a pitvarok nem képesek hatásosan működni, így megnövelve a vérrög kialakulásának esélyét. Ezt követi a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérzsír értékek. Fiatalkorban első helyen állnak a szívbetegségek, a fiatalkori cukorbetegség, fogamzásgátlók szedése, bizonyos fertőzések valamint a drogok.

A stroke kivizsgálása és kezelése

A stroke potenciálisan életet veszélyeztető állapot, a legrövidebb időn belül kórházba –lehetőség szerint stroke központba - kell juttatni a szélütés gyanújeleit mutató beteget.

A megfelelően kivizsgált, és egy szigorú kritériumrendszer alapján kezelésre alkalmas iszkémiás stroke betegek 3 órán belül vérrög oldó kezelésben részesülnek. Ezen időablakon túl, már a kezelésre nincs lehetőség. Az első kivizsgálás során neurológiai és belgyógyászati vizsgálat, koponya képalkotó vizsgálat, laborvizsgálat, EKG történik. Az agyállomány sérülése keringési zavar esetén CT vizsgálattal jól kimutatható. Látható a károsodott terület nagysága, illetve a kóreredet is (vérzéses vagy iszkémiás).

A lezajlott stroke-ot követően a legfontosabb feladat a rizikófaktorok feltérképezése, lehetőség szerinti kezelése, időszakos nyomon követése. Ez általában neurológus feladata.

A kockázati tényezők és a hajlamosító betegségek megfelelő kezelése a stroke kialakulásának kockázatát akár 80 %-kal csökkentheti.

Az agyérkatasztrófák kialakulása szempontjából a döntő rizikófaktor a magas vérnyomás. Cél ennek felismerése, gyógyszeres kezelése, a célérték megtartása. A cukorbetegséget, magas vérzsír értékeket laboratóriumi vizsgálattal mutatják ki, szükség esetén diétával, gyógyszerekkel kezelik.

Az agyat ellátó ereket Doppler ultrahanggal vizsgálják, mellyel az erek belső felszínén létrejött felrakódásokat teszik láthatóvá. Amennyiben az érelmeszesedés bizonyos fokú szűkületet hoz létre, műtéti megoldás lehet szükséges. Az erek állapotát időről-időre kontrollálni kell.

A szív állapotát EGK és szívultrahang vizsgálattal mérik fel. A stroke-ot okozó vérrögök egy része a szívüregekből kerül a véráramba, általában ritmuszavar talaján. Ezen ritmuszavarok felismerése, tartós kezelése szükséges. A szívbillentyűk meszesedése, a szív teljesítménye szintén felmérendő.

Hosszú távon nagyon fontos a dohányzásról való leszokás, a testsúly csökkentése, a rendszeres mozgás, az alkoholfogyasztás mérséklése.

A kivizsgálás után a gyógytorna, mozgásterápia, szükség esetén logopédiai ellátás mielőbbi megkezdése a legfontosabb feladat. Egyes betegek speciális rehabilitációs utókezelésre szorulnak. Neuropszichológus az érzelmi zavarok megoldásában segíthet. A rehabilitáció akadályát képezheti a betegek depressziója, mely gyógyszeres kezelést igényelhet.

Élet a stroke után

A stroke gyógyulásának kilátásai nagyon sok tényezőtől függnek. Ilyen például, hogy az agy mely területe és milyen mértékben volt érintett, milyen kóroki tényezők játszottak a kialakulásban szerepet, a beteg életkora, társbetegségek, a kórházba jutásig eltelt idő, az azonnal alkalmazott kezelési lehetőség elérhetősége, stb. Az esetek nagy részében az agyérgörcs súlyos vagy kevésbé súlyos maradványtünetekkel gyógyul. Ezek egy része a munkaképességet csökkenti, de a betegek 30-40%- a mindennapi életvitelben is segítségre szorul. Több olyan segédeszköz létezik, amivel megkönnyíthető a mozgáskorlátozott betegek élete. Ezek szükségességének felmérése, javaslása szakember feladata.

Érdekességek a strokeról

• az idő=agy. Stroke elszenvedésekor 32.000 agysejt pusztul el másodpercenként. Az időben elkezdett kezelés minimalizálhatja a sérült területet. (Link)
  
• locked in szindróma – bezártság-szindróma: az agytörzset érintő stroke kapcsán létrejöhet egy olyan állapot, mikor a beteg öntudatánál van, de nem képes mozogni és kommunikálni. Csak a szem vagy az arc izmai maradnak mozgásképesek. A beteg a saját testébe van zárva.
• a nyaki gerincen végzett manipuláció (a nyak hirtelen csavarása, hátrafeszítése) lehetséges okozója a stroke-nak. Nem hozzáértő által, vagy túl nagy erővel végzett nyaki „kiropogtatás” kis kockázattal ugyan, de feltehetően stroke-ot okozhat. (Link)
  
• nőkben a stroke halálozási aránya magasabb, mint férfiakban

Gyakran ismételt kérdések:

Mi a teendő stroke tüneteinek észlelésekor?

A stroke gyanújeleit mutató beteghez azonnal mentőt kell hívni. Az agyérkatasztrófa kialakulását követő néhány óra kiemelkedő fontosságú a túlélés, illetve a maradandó károsodások megelőzésének szempontjából. Három egyszerű utasításra adott válaszból a laikusok számára is felismerhető a gyanú:

• emelje fel mindkét karját!
• mosolyogjon
• ismételjen meg egy egyszerű mondaton (pl. Ez egy alma.)

Amennyiben ezek bármelyike a betegnek nehézséget okoz, a stroke alapos gyanúja áll fenn.

Akinek volt már stroke-ja, veszélyeztetettebb-e egy következő eseményt tekintve?

Igen, aki átesett szélütésen, ennek megismétlődésének kockázata jóval nagyobb (10szerese), mint az egészségesekben. Ezért is nagyon fontos a hajlamosító tényezők feltérképezése, lehetőség szerinti kezelése, időszakos kontroll vizsgálatok elvégzése.

Megelőzhető-e a stroke?

A stroke kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Ezek egy része befolyásolható, más része nem. Cél az elsődleges megelőzés lenne megfelelő életmóddal, a befolyásolható rizikófaktorok felismerésével, kezelésével. Magyarországon sajnos csak a másodlagos megelőzés a jellemző, amikor egy lezajlott eseményt követően vizsgálják és kezelik a hajlamosító tényezőket.

Örökölhető-e a stroke?

A stroke-ra való hajlam örökölhető. Akinek a családjában volt stroke beteg, annál az agyi érbetegség rizikója megnő.

Kihez fordulhat stroke esetén?

A stroke-on átesett beteg első ellátása minden esetben sürgős ellátás, arra alkalmas központban. Lezajlott szélütés után a beteg kivizsgálása, időszakos orvosi kontrollja általában neurológus feladata.

Szerző: Dr. Fodor Emese

Forrás:

Komoly, S., Palkovits, M. (2011.) Gyakorlati neurológia és neuroanatómia. Medicina Kiadó, Budapest, Szirmai, I. (2001.) Neurológia, Medicina Kiadó, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6659031/, https://www.jwatch.org/na50684/2020/01/15/2019-acute-stroke-guideline-update, https://www.doki.net/tarsasag/stroke/info.aspx?sp=56&web_id=, https://www.neurologytimes.com/stroke/stroke-update-what-happens-next