 |
Kardiológia
Kardiológia a szívbetegségeinek megelőzését, diagnosztikáját és kezelését foglalja magában. A szív- és érrendszeri betegségek világszerte súlyos népegészségügyi problémát jelentenek, különösen a szívkoszorúér-betegség (coronaria sclerosis) és a magasvérnyomás-betegség (hypertonia). Elég csak azt a tényt megemlíteni, hogy hazánkban a magas vérnyomásban szenvedő lakosság kétharmada, kb. 1 millió ember vérnyomása meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket, mert vagy eleve nem tudnak betegségükről és ezért nem állnak kezelés alatt, vagy nem kielégítő a kezelésük.
A fent említett betegségek a fejlett és a fejlődő országokban a felnőtt lakosság leggyakoribb halálokaként szerepelnek. Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek az elmúlt évtizedekben a halálozás több mint feléért voltak felelősök. Ezekben a kórképekben nagy jelentőségük van a kockázati tényezőknek, mint pl. a családban előforduló koszorúér-betegség, a dohányzás, a vér koleszterinszintje és a vérnyomás nagysága, elhízás, mozgásszegény életmód, stressz.. A cukorbetegség szintén jelentős rizikófaktora ezen betegségek kialakulásának.
A szívbetegségek kockázata a korral növekszik, nőkben és férfiakban egyaránt. A férfiak kockázata nagyobb, mint a nőké egészen addig, amíg a nők el nem érik a változó kort. Ekkor a nők kockázata utoléri a férfiakét. A koszorúér-betegség és a magas vérnyomás kialakulásának hátterében az életmóddal kapcsolatos kockázati tényezők is állnak. Hazánkban a középkorú lakosságban kb. 1,5 millió férfi és 1 millió nő dohányzik. A dohányzók több mint fele húsznál több cigarettát szív naponta. A középkorú népességben több mint 200 000 ember alkoholista. Az embereknek közel fele nem törődik azzal, hogy mit és hogyan eszik. A népesség több mint egyharmada elhízott. Ezzel szemben a lakosságnak kevesebb, mint egynegyede végez rendszeres testmozgást.
Természetesen nem csak az előbb említett betegségek tartoznak a kardiológia tárgykörében, hanem egyéb a szív szerkezeti és működési egységeinek károsodása is. Ide tartoznak a szívbillentyű problémák, szívizom károsodások, különbözű eredetű szívritmuszavarok.
|
|
Betegségek
|
|
Érelmeszesedés (arteriosclerosis)
Az érelmeszesedés kialakulásának okozója a tartós gyulladásos érelváltozás, illetőleg bizonyos vérzsír összetevők lerakódása az érfalban.. A vérbe jutott (akár kívülről táplálkozással bevitt, vagy a szervezet által feleslegben termelt, de fel nem használt koleszterin lerakódik a verőerek belsejében, megvastagítva, és így rugalmatlanná téve az érfalat. Az érelmeszesedéses betegséget a kis, közepes és nagy verőerek (artériák) falának megvastagodása (atheroma) jellemzi, amely a véráramlás csökkenését vagy teljes érelzáródást okozhat. A folyamat már fiatal korban kezdődhet, de a tünetek általában csak közép- és idős korban jelentkeznek. Ez a betegség valamilyen szinten mindenkit érint, különösen a fejlett országokban, ahol a vezető halálokok közé tartozik. Kialakulása mögött lehetnek genetikai okok, de a stressz, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, cukorbetegség, magas vérnyomás, dohányzás, drogfogyasztás mind felgyorsíthatják a folyamatot.
Szívkoszorúér-betegség (coronaria sclerosis)
A koszorúér-betegség során a szívet oxigénnel és tápanyagokkal ellátó artériák az érelmeszesedés eredményeként beszűkülnek és ezzel csökkentik a szívizom saját ellátásához szükséges oxigén és tápanyag mennyiségét. Különösen megerőltetés, fizikai vagy lelki megterhelés hatására súlyosbodik a helyzet, amikor a szívizomra nagyobb terhelés jut. A legfőbb tünete az anginaként ismert keringési rendellenesség, amely hátterében a szívizmok oxigénhiányos állapota húzódik, mivel a romló vérkeringés miatt kevesebb oxigén jut a szívizmokba. Az anginás roham idején a mellkasra nehezedő érzés tapasztalható, illetve szorítás és fájdalom a mellkas középső részén, és ezek a fájdalmak kisugározhatnak a karokra, a nyakra, az arcra, a hátra vagy akár a hasi területekre is. Szív eredetű problémák esetén figyelmeztető jelek lehetnek az egyre kisebb terhelésre megjelenő nehézlégzés, csökkent fizikai energiaszint. Ilyen esetekben mindig gondoljon szív eredetre és forduljon kardiológushoz mielőbb!
Magasvérnyomás-betegség (hypertonia)
A magas vérnyomás (hipertónia), vagy ahogy mondani szokták a néma gyilkos, az az állapot, melyben az ütőerek (artériák) falára feszülő nyomás meghaladja a normális értéket. A vérkeringés egy zárt rendszer, és ha az erek nem tágulnak ki kellően, hogy átengedjék a vért a test egyes részeibe, akkor a szívnek erősebben kell pumpálnia, hogy a vért mozgassa és így a vérnyomás emelkedik. A megnövekedett vérnyomás terheli a szívet, az erek falának károsodásához vezet és olyan súlyos szövődményekkel fenyeget, mint a szívinfarktus, a szélütés (stroke), szívelégtelenség, perifériás érbetegség (érszűkület) vagy veseelégtelenség.
A magas vérnyomás okát legtöbbször nem sikerül kimutatni( esszenciális hipertónia), azonban ha valakinél frissen diagnosztizálják, mindenképpen keresni kell az esetleges kimutatható eredetet( pl. vesebetegség , vagy endokrin betegség okozta magas vérnyomás). Ez azért fontos, mert ilyen esetekben nem elég csak magát a magas vérnyomást kezelni, hanem a kiváltó okot is meg kell szüntetni, ha lehetséges.
Klinikánkon rendelkezésre áll a teljes diagnosztikus paletta, mely a magas vérnyomás felfedezéséhez és tartós gondozásához elengedhetetlen.
|
|
MIKOR FORDULJON KARDIOLÓGUSHOZ?
|
- Indokolatlan, akár fizikai terhelés nélküli légszomj, nehézlégzés
- Időleges eszméletvesztés
- Indokolatlan fáradtság, fáradékonyság, étvágytalanság
- Dagadó alsó végtagok
- Megállapított szívbetegség esetén (billentyűprobléma, koszorúér-betegség, ritmuszavarok)
- Egyenes ági rokon fiatalkori szívbetegsége esetén
- Nyomó, szorító mellkasi fájdalom, a szegycsont mögött, amely kisugározhat a bal vállba, karba
- Erős szívdobogás érzés, szapora pulzus
- Lassú pulzus, kihagyott szívdobbanás érzés
- Nem vagy nem jól beállított magas vérnyomás
- Helytelen, egészségtelen életmód, jelentős túlsúly esetén
- Tünetmentesen szűrés, megelőzés jelleggel
|
| MI TÖRTÉNIK A KARDIOLÓGIAI VIZSGÁLAT SORÁN? |
| A kardiológiai szakvizsgálatunkon a páciens kórtörténetének, az előzetes betegségeinek, a használt gyógyszereinek, és életmódjának az orvos általi megismerését követően, az előzetes hozott dokumentáció átnézésére, különböző fizikális műszer nélküli és műszeres vizsgálatokra kerül sor. A hallgatózást, kopogtatást, és a vérnyomásmérést a megalapozott diagnózis felállításához szükséges további vizsgálatok követhetik, például mint a nyugalmi és ha indokolt terheléses EKG vizsgálat, HOLTER-24 órás folymatos EKG görbe rögzítés, egész napos vérnyomás monitorozás-ABPM, szívultrahang és kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok. Végül kardiológusunk ezen információk alapján leletez, tanácsol, gyógyszeres vagy egyéb kezelést ír elő. Amennyiben szükségesnek látja további vizsgálatokra küldi a pácienst (pl. koronária CT, angiográfia-szív saját ereinek kontrasztanyagos vizsgálata-”festése”). |
| TUDNIVALÓK, ELŐKÉSZÜLETEK A VIZSGÁLAT ELŐTT |
| Kérjük, a páciens a korábbi leleteit hozza magával, írja föl a jelenleg szedett gyógyszereit. A rendszeresen szedett gyógyszereit vegye be a vizsgálat napján is! Nyugodtan ehet a vizsgálat előtt, ha csak kardiológiai vizsgálatra jön. Ha egyéb, pl hasi ultrahang vizsgálattal kapcsolt vizsgálatra érkezik (melyeket előzetesen egyeztetett), akkor elvárás, hogy üres gyomorral, tele hólyaggal jöjjön. Szív ultrahanghoz nem szükséges éhgyomorra érkezni. |
|
|
